Prokop Péter falképei

1.A nemzeti érték megnevezése:
Prokop Péter falképei

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:
Kulturális örökség

3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye:
Kecel, Kalocsai u. 4., hrsz. 1811/1
GPS: 665085 131368


4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételt nyert:
Keceli Értéktár

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása

 Kecel újfalusi Prokop falképek

A kivágott keceli káptalani 149 kat. holdas Nagyerdő helyét 1925-ben felosztották, és kiparcellázták házhelyeknek. Az épülő Újfaluban 427 jelentkező kapott házhelyet: szociálisan rászorulók, az I. világháború hadirokkantjai, özvegyei, nagycsaládosok, pár községi tisztviselő.  1931-ben már 350 ház volt. Az épülő házak közt az iskolának is kimértek a területből három holdat. Az egyháztanács a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz benyújtott kérvényben 100 %-os államsegély kiutalását kérte egy új, 12 tantermes iskola felépítéséhez, ez azonban akkor nem valósulhatott meg, de felépült a legszükségesebb középület, a három tantermes újfalusi iskola tanítói lakással 1938-ban. Az L alakú épület sarok részében oltárt alakítottak ki. A jobbra, balra lévő tantermeket nyitható spaletta választotta el ettől a helytől. Ünnepnapokon az oltár részt és a két tantermet egybenyitották, és az épület a templom szerepét is betöltötte. Az államosítás után is még itt miséztek 1981-ig. Az oltárnak helyet adó kis épületrészt egész falat betöltő festmény díszítette. A falkép Prokop Péter Európa-szerte ismert pap-festő alkotása. Ezzel együtt Kecelen három Klebelsberg-program keretében épült tanyasi iskola kápolnájában festett falképeket 1945-ben.

Az 1919-ben született Prokop Péter 23 évet töltött szülővárosában, Kalocsán. A jezsuita gimnáziumba járt, 1942-ben szentelték pappá. Dunapatajon, majd Kecelen káplánkodott. 1945-től 1947-ig a megye több településén teljesített szolgálatot. Budapesten kezdte képzőművészeti tanulmányait, amelyet a római Művészeti Akadémián folytatott. 1957-ben emigrált, Rómában élt 42 évig. 1999-ben költözött haza Magyarországra. A kalocsai érseki kastélyban 270 képét őrzik. A szülővárosában összesen 3 500 db alkotása van. Az országban közel 30 helyen, Rómában és Nagyváradon találhatók képei. „Nem csupán elszórva, 1-3 képpel kopogtatott, hanem sorozatokkal, templomok, folyosók, termek teljes dekorációjával. Gyorsasága, eltökéltsége, határtalan munkabírása alapozta meg több ezer festmény és grafika elkészítését és elhelyezését.” (K. I.) Rómában kezdett írással is foglalkozni. „..festő és írói ösztönöm hajt, áttörhetetlennek tűnő akadályok ellenére - egyházi és világi falakat döntve... festeni vagy fogalmazni ugyanaz, csak az eszközök mások.” - írta. „A korai, lágy vonalvezetésű alakjait is már az erőteljes kifejezés szándéka jellemzi. Lángoló színek dinamizmusa uralja a felületet. Az alakok súlyát nem a térbeli kiterjedésük, tömegük nehézsége adja, hanem a színek, az egyértelmű széles gesztusok, és maga az ábrázolt karakter személye követel tekintélyt.” (K. I.) 2003-ban, 84 éves korában halt meg. Több kitüntetés tulajdonosa, számtalan kiállítást rendeztek alkotásaiból.

Az újfalusi festmény nem élvezett védettséget, de majdnem 40 évig templomi képként tisztelték a misére járók. Miután az új templom felépült Újfaluban, az iskolában ezt a kis épületrészt raktárnak használták. 1998-ban megszűnt a tanítás. A négy évig üresen álló épület sorsa kérdésessé vált, ezzel együtt a falfestményé is. Magánszemélyek jelentkeztek vásárlóként az önkormányzati tulajdonra, de áron alul fizettek volna érte. Az önkormányzat a további hasznosítás mellett döntött. A városvezetés és a lakosság értéknek tekintette az alkotást, ezért elhatározták a felújítását. A restaurálással Ambrus Lajos festőművészt bízták meg, aki nagy körültekintéssel végezte el ezt a munkát. Emlékezve, hogy az épületben valamikor az iskolával, templommal együtt majd 20 évig óvoda is működött, 2002-ben a kor igényeinek megfelelő óvodát hoztak létre, ahol nagy megbecsülésnek örvend a Prokop festmény. Ünnepélyek alkalmával a színpadként funkcionáló kis helyiség szentjei tiszteletet parancsolóan, követendő példaként tekintenek le a mai nemzedékre.

A festmény a Szent Családot, a feltámadó Krisztust, az Árpád-házi magyar szenteket - Szent Erzsébet, Szent István király, Szent László király, Szent Imre herceg, Szent Gellért püspök, Szent Margit - ábrázolja.

A festménnyel egy időben két tanyasi iskolában készült alkotást elvesztettük, mert az államosítás után lemeszelték. Ez az egy kissé megfakulva, de épen megmaradt az utókornak. Átvészelte a majd 70 évet. Jelenleg felújítva, megbecsült helyen, az óvodában van. Ábrázolt alakjainak élete példa lehet a mai felnövekvő nemzedék számára. Egyben tisztelettel emléket állít hajdani alkotójának.

6. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)
Bárth János: Kecel története és néprajza, 432. o.
Varga Józsefné: Keceli óvodák történetéből „Erre is emlékezem” 1997.
Petőfi Népe 2002. szept. 24. Sinkovicz László szerk.: Megóvják a freskót
Petőfi Népe 2002. december 17. Sinkovicz László: Átadták a huszonegyedik század óvodáját
Petőfi Népe 2003. november 15. Elment az alkotó pap
Dr. Koszta Sándor: Kecel alkotóművészete
Kontsek Ildikó: Prokop Péter festőművész (Kalocsa, 1919 – Budapest, 2003.) utolsó évei és hagyatéka
Keceli Közös Önkormányzati Hivatal, Grúber Károly, mezőgazdasági ügyintéző
https://www.google.hu/search?q=Ambrus+Lajos+festőművész&ie=UTF-8&sa=Search&channel=fe&client=b
 

GALÉRIA:
 

 

 

Kecel Városi TV

ÁLLÁS KERES-KÍNÁL

Aktuális

Keceli programajánló

Vidéki programajánló

Facebook ajánlók

Ki olvas minket

Oldalainkat 204 vendég és 0 tag böngészi

Statisztika

2014.07.26-tól
 

Jogi nyilatkozat